SZÍNÉSZEINK KÖZELRŐL


HORVÁTH LALA

Vidéki gyerekként sokat nótáztunk cigányzenére, a rádióban meg a Bob herceget hallgattam. A Kaláka együttes akkoriban még nem volt annyira ismert, kijártak hozzánk Tökre. Népi táncot is tanultam rövid ideig, mert aztán elvittek katonának. Az amatőr színjátszó csoportunk különdíjat nyert, ez óriási élmény volt nekünk, kamaszoknak. 

A színjátszáshoz akkor tértem vissza, amikor korkedvezménnyel nyugdíjba mentem. Először a Csili dalköreihez csatlakoztam, majd Magdival, Ildikóval, Karcsival ott voltam a Fedák Sári Színház megalakulásánál. Minden szerepet szívesen vállalok, a Csárdáskirálynőben Kerekes Ferkót alakítottam. A Mágnás Miska azért áll közel hozzám, mert én is ilyen tréfálkozó, vidám típus vagyok, mint amilyen a darab. A Viktóriában az amerikai nagykövet szerepét kaptam, azt is megszerettem. 

Élmény a színjátszás, de arra is büszke vagyok, hogy saját kezűleg felépítettem csaknem három házat, a kőműves munkáktól a zsindelyezésig, festésig, villanyszerelésig mindent én csináltam. Egy lányom és egy fiam van, sikerült mindkettőt becsületes embernek nevelni. Pesterzsébeten lakom kertes házban. Kutyám mindig is volt, a mostani, Tigra, 6 éves stafford shire terrier. Két nimfa- és két kecskepapagájom is van. Hetente futok 8 km-t, és amikor dolgozom, mindig megcsinálok 260 fekvőtámaszt.