A VÍG ÖZVEGY

Lehár Ferenc - Victor Léon - Leo Stein:

A VÍG ÖZVEGY

operett

SZEREPOSZTÁS: 

Glavari Hanna
ÚJHELYI ANDREA

Danilovics Daniló gróf, követségi titkár

SZÉLPÁL SZILVESZTER

Zéta báró, Pontevedro párizsi nagykövete

BEREZNAI ROLAND

Valencienne, a hitvese

BEDE BLANKA

Camille de Rosillon

UJVÁRI GERGELY

Nyegus, követségi írnok

ZSIGA LÁSZLÓ

Sebastian Cascada

HORVÁTH LALA

Raoul Saint Brioche

SZONDI TAMÁS

Kromov, tanácsos

SZABÓ ANTAL

Olga, a felesége

CSEKE BRIGITTA


Közreműködik:
Fedák Sári Színház zenekara és tánckara

Rendezte:
SÁRKÁNY KRISZTIÁN

Rendezőasszisztens: SÁRKÁNY ERIKA
Jelmeztervező: HALMI ILDIKÓ 
Koreográfia: PATUZZI MÓNIKA
Műszaki vezető: RAJZ RÓBERT

Mi más kell egy operetthez, mint nagyszerű dallamok, izgalmas történet és sok-sok szerelem? Ha Lehár Ferenc nevével fémjelzett darab kerül színre, akkor mindez szinte automatikusan adott. Különösen A víg özvegy esetében, melynek számos világhírű slágere egy fájdalmasan szép szerelmi történetet foglal keretbe.
Glavari Hanna, a dúsgazdag özvegy hosszú évek múltán újra találkozik fiatalkori szerelmével, Danilovics Danilóval. Mindketten változtak az évek folyamán: a nô gyanakvó lett és kemény, a férfi cinikus és lump. A múltbeli tévedések és a jelenbeli sértések pedig nem hagyják, hogy a két egymásnak teremtett ember könnyen megtalálja az utat a másikhoz. Egy nehezen meg- és újraszülető szerelem története az övék, melynek hátterében egy gazdasági válsággal küszködô délkelet-európai kisállam politikusai taktikáznak a maguk és az ország túléléséért.
A víg özvegy zenéjét és történetét a szenvedély - a ki nem élt, az elfojtott és a kirobbanó szenvedély - járja át. Talán ezért is lehet mindenkor olyan elemi hatással nézőkre-játszókra egyaránt.
Bécsben 1905-ben, Budapesten 1906-ban mutatták be nagy sikerrel a darabot, amely ezután elindult hódító útjára. Szerte a világban, operett- és operaszínpadokon egyaránt játsszák; állítólag nincs olyan este a Földön, hogy valahol ne lenne műsoron...